A romani nyelv és annak lovári dialektusa
SZILVA Szabolcs
University János Kodolanyi, Szekésfehérvár - University Adam Mickiewicz, Poznań
E-mail: [email protected]
Ha a romani nyelv kifejezést használom, talán nem sokan tudják beazonosítani miről is van szó. Ha a lovári szót melléhelyezem, talán többek fejében felmerül a romák nyelvére való asszociáció.
A leírást a legalapvetőbb kifejezések tisztázásával szeretném kezdeni. A legelterjedtebb a témához kapcsolódó magyar szó a cigány, feltehetőleg délszláv közvetítéssel a görög ατσιγανος (atsiganos) kifejezésből került a magyarba. Egyes források a vándor[1], vagy kívülállót említik az eredeti szó jelentéseként, míg mások ismeretlen eredetet[2] emlegetnek.
Cigányoknak nevezzük a többnyire a XV. és a XX. század között az őshazájukból, a mai Észak-Nyugat Indiából (az észak-indiai nyelvek hasonlósága ezt alátámasztja), nyugatra vándorolt nomád népet. A cigányok keresztül mentek a mai Irán, Észak-Afrika, Görögország, majd egész Európa államain, innen később kivárondlás indult meg legfőképpen a nácizmus elől, Amerikába és Dél-Afrikába[3]. Ma a romák az USÁ-ban, Brazíliában, Spanyolországban, Romániában, Törökországban, Franciaországban, Bulgáriában majd Magyarországon képviseltetik magukat legnagyobb lélekszámban[4].
Nem véletlen, hogy mindez ideáig a cigány szót használtam, és nem a romát. Ne keverjük össze ezeket a szavakat. Vannak olyan cigány népek, akik kifejezetten kihangsúlyozzák: ők nem romák, ők cigányok. Nem is csoda, hogy így gondolják, hiszen egyes népcsoportok nyelvében a roma szó nem jelenik meg, míg mások nyelvezetében a szókészlet egyik jelentős elemét alkotja, mint pl. a romani rom – (cigány) szó, melynek jelentése ember, férfi (roma – cigány emberek, férfiak)[5].
A továbbiakban a Magyarországon élő cigányokra szeretném fektetni a hangsúlyt. Három fő csoportra oszthatjuk a magyarországi cigányságot[6]:
1) A rumugrók, akik a legkorábban érkeztek Magyarországra (XV-XVI. század), és a magyar nyelvet beszélik;
2) az oláh cigányok, vagyis a romák egy alcsoportja, akik a XIX-tól érkeztek hozzánk, s anyanyelvük a romani nyelv;
3) valamint a beás cigányok, akik hosszas romániai tartózkodásuk után érkeztek hazánkba a XIX. század végén, valamint a XX. század legelején, és a román nyelv egy archaikus változatát beszélik.
Ahogy azt a cím is jelzi, főleg a második csoport leírásával fogok behatóbban foglalkozni.
A romani nyelv, az indoeurópai nyelvcsalád, indoiráni ágához tartozik, ezen belül a romani-domari nyelvek egy különálló nyelvét alkotja. Több nyelvváltozatról, nyelvjárásról is beszélhetünk. Kialakulásuknak legfőbb oka pontosan a már említett hosszabb vándorlás. A legtöbb területen, amelyeken a romák átvándoroltak, ma is találhatunk romákat, akik beszélik is a romani nyelvet. Érdemes három korszakot megemlíteni a nyelv fejlődése során, amely kihat a mai dialektusokra is:
A mai Magyarország területén a legelterjedtebb s a magyarok számára is a legismertebb dialektus a lovári (oláh-cigány nyelvjárás, észak-oláhcigány dialektus, lovári romani nyelv). Tehát ne hagyjuk becsapni magunkat, ha bárhol is a lovári nyelv kifejezéssel találkozunk, ilyen ugyanis nem létezik, csak romani nyelvről beszélhetünk, s annak lovári dialektusáról!
A romani és a beás nyelv Magyarországon szinte egyedülálló pozícióban van: A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán Romológiát is oktatnak a bolognai rendszer szerint alapképzésben és mesterképzésben is, bár nem filológiai szakként, hanem szociológiaiként. Az érettségire készülő diákok közép- és emelt szintű érettségit is tehetnek az említett nyelvekből, valamint az Európai Referencia Keretnek megfelelő nyelvvizsgát szerezhetnek a vizsgázni vágyók három szinten is az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Idegennyelvi Továbbképző Központjánál. A romani nyelv népszerűsége igen nagynak mondható: 2011-ben a lovári romani nyelvvizsga a hatodik helyet foglalta el az angol, német, eszperantó, francia, valamint az olasz után az imént említett nyelvvizsgaközpontnál. Ez annak állítólagos könnyűségének köszönhető; a diplomázni vágyó nyelvvizsgázóknak nagy dilemmát szokott okozni, hogy eszperantóul vagy lovári romani nyelven kezdjenek tanulni[7]. Viszont az, hogy a vizsgajelentkezések kevesebb mint 29%-a vezetett sikeres eredményhez igencsak elgondolkodtató; az angol jelentkezések több mint 62%-a sikeres eredménnyel zárt.
De miért terjedt el az a (tév)hit, hogy könnyű a lovári romani nyelv? A következő részt igyekszem az imént feltett kérdés megválaszolására szentelni, s egyúttal betekintést mutatni a romani nyelv legalapvetőbb jellemzőire.
A lovári dialektus írása fonetikus, lejegyzésére legtöbbször nem a Nemzetközi Romani Unió[8] által elfogadott írásrendszert alkalmazzák, hanem egy magyar kutató, Szegő László által a '70-es években kifejlesztett ábécét.
Most ezt az ábécét szeretném bemutatni, és a lovári romani nyelv hangrendszerét a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) használatával:
a, b, c, ch /tʃ/, d, dy /dj/; /dʲ/; /ɟ/[9], e, f, g, h, x, i, j, k, kh /kʰ/, l, ly /lj/, /lʲ/, /ʎ/, m, n, ny /nj/; /nʲ/; /ɲ/, o, p, ph /pʰ/, r, s, sh /ʃ/, t, th /tʰ/, u, v, z, zh /ʒ/
A nemzetközi sztenderdizált változathoz a lovári dialektus lejegyzését annyiban érinti, hogy pl. ott a posztalveoralis hangokat hacsekkel jelzik (č, š, ž), így a h-t meghagynák a hehezetesség jelzésére (lásd a más romani dialektusokban meglévő /tʃʰ/ hang lejegyzésének problémáját a Szegő féle ábécével), valamint a palatalizált hangokat inkább j hozzáadásával jelzik.
Megfigyelhetjük, hogy az ábécé a magyarral megegyező karaktereket is tartalmaz, úgy mint: ty.
A romani nyelv lejegyzése jelenleg még nem egységes. Léteznek egyéb írásmódok is pl. cirill betűs írás, de ezekre most nem szeretnék részletesen kitérni.
A kiejtést a magyar nyelven beszélők számára nem olyan nehéz elsajátítani, hiszen meglátásom szerint relatíve nagy eltérések nincsenek a magyar és a lovári romani nyelv kiejtése között pl. az angolhoz viszonyítva. A hehezetes hangokat sem nevezném kimondottan nehéznek, egy egyszerű magyar h hozzátoldásával (glottális, zöngétlen réshang) meg is kaphatunk egy az eredetihez nagyon közeli kiejtést. A romákkal való gyakori kapcsolatunk is elősegíti egyes hehezetes hangok használatát, sőt még egyes magyar dialektusokban is előfordulnak ezen hangok.
A szókincs elsajátítása során is felfigyelhetünk hasonlóságokra. A lovári dialektus ugyanis rengeteg magyar jövevényszót tartalmaz: dyimecho (gyümölcs), feladato (feladat), vonato (vonat). Mellékesen jegyezném csak meg, hogy a magyar szlengben is jelen vannak romani jövevényszavak: dzsal (zhal), hóhányó (xoxamno), kéró (kher).
A lovári romani nyelvben az egyes nyelvtani szerkezetek is hasonlóságokat mutatnak a magyarral, s így méginkább alátámasztva azt az elméletet, hogy más nyelvekkel szemben, a romani könnyű.
A szórend szinte ugyanúgy alakul mint a magyarban: alapvetően a tárgyrag mindkét nyelvben való hasonló használata miatt, valamint feltehetőleg a magyar nyelv a lovári dialektusra gyakorolt nagyfokú hatásának köszönhetően. Ezt a másodikat abból a következtetésből merem levonni, hogy a romani nyelvet beszélők legtöbbször az adott nyelvterületen uralkodó nyelv szórendjét veszik fel.
A nyelvtanból csak néhány részletet szeretnék kiemelni, úgy hogy a lényegre rámutassak.
Ugyanolyan típusú névelők fordulnak elő a magyarban mint a lovári romaniban: határozott és határozatlan.
A személyragok használatával a személyes névmások elhagyhatók.
Az elöljárószók utáni alanyeset használata igencsak megkönnyítheti a nyelvtanulók dolgát. Érdekesség, hogy az egyéb romani dialektusokban ez nincs így. Az esetragok elkopása elöljárók után megint csak a magyar nyelv ráhatása lehet.
Más európai nyelvekhez képest sok nyelvtani esetet használ: míg a romaniban nyolc ilyen eset van, addig a magyarban ennél tízzel több. Bár ugyanúgy nehézségként is felfoghatjuk ezen utóbbit, hiszen a romani két olyan esetet is alkalmaz, amelyet a magyar nem ismer: megszólító eset (vocativus), és a birtokos eset (genitivus).
Azt is elmondhatjuk, hogy az olyan a legtöbb európai nyelvben meglévő, ám a magyarból mégis hiányzó szerkezeteken kívül mint pl. az elöljárók használata, a többféle múlt idő megléte, igencsak nagy fejtörést okozhat a magyarajkú nyelvtanulóknak a melléknevek három alakja s sajátos ragozásuk (ez a már feljebb említett stabil-mobil szókészletek kialakulásának hatása), a névelő összeolvadása egyes elöljárókkal: pe + o vurdon → po vurdon (a kocsin), a főnévi igenév hiánya, vagy éppen a kötőmód megléte.
Amit mindenképpen kijelenthetünk: A cigányok közös őshazából érkeztek közös nyelvvel. Cigány nyelvről nem beszélhetünk, csak beásról vagy romaniról (esetleg roma nyelvről), lovári nyelv nem létezik. A lovári romani nyelv annyira áll közeli rokonságban a beással, mint az ukrán az izlandival. Ha elsőre könnyűnek is tűnhet a nyelv nekünk magyar anyanyelvűeknek, ne feledkezzünk meg arról, hogy, amint azt bemutattam, nem egyszer találhatjuk magunkat teljesen ismeretlen területen. Az egyik legfőbb tanulság pedig mindenféleképp a nyelvtanulókat érinti: Mint minden nyelvet, ezt is tanulni kell ahhoz, hogy elsajátítsuk!
Bibliográfia
Arató, M. (2012): Recenzió PALLA Ágnes: A magyar és a cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata c. szakdolgozatáról Budapest
Choli Daróczi, J. (2002): Zhanes romanes? Cigány nyelvkönyv. (2. jav. kiad.) Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége: Budapest
Czuczor, G., Fogarasi J. (1862–74). A magyar nyelv szótára 1–6. Pest.
Hands, C. (2011): Dialect classification: a study of Romani numerals. Student essay, University of Manchester. Letöltve: 2012-05-22 http://romani.humanities.manchester.ac.uk
Hodge, N. (2011): Romani Orthographies. Student essay, University of Manchester; Letöltve: 2012-05-22 http://romani.humanities.manchester.ac.uk
Forray R. K. (szerk.) (2006): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, Bölcsész Konzorcium, Pécs
Palla, Á. (2009): A magyar és a cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata, Debrecen
Rostás-Farkas, Gy. - Karsai E. (1991, 2001): Cigány-magyar, magyar-cigány szótár, 2. kiadás, Kossuth kiadó
Webley, K. (October 13, 2010): Hounded in Europe, Roma in the U.S. Keep a Low Profile, Time
Online források
Census 2011 in Romania (2011); Letöltve: 2012-09-29 www.gandul.info/news/recensamant-2011-doua-treimi-dintre-romi-se-declara-romani-700-000-2-000-000-3-000-000-cati-romi-traiesc-in-romania-8883047
EurActiv Network (2005): Situation of Roma in France at crisis proportions; Letöltve: 2010-09-15 www.euractiv.com
EurasiaNet (2005): Roma rights organizations work to ease prejudice in Turkey; Letöltve: 2010-09-15 www.uncr.org
Falta de políticas públicas para ciganos é desafio para o governo. (2011); Letöltve: 2012-01-22. http://noticias.r7.com
Felsőoktatási tájékoztató hírportál: www.felvi.hu; Letöltve: (2012-09-28)
Központi Statisztikai Hivatal (2010): Population by national/ethnic groups; Letöltve: 2012-09-29 www.nepszamlalas.hu
Magyar Oktatási Hivatal: http://www.oh.gov.hu; Letöltve: 2012-08-27
Magyar online hírportál: www.index.hu; Letöltve: 2012-09-27
Nyelv és Tudomány (2010): Honnan jönnek a cigányok? A szanszkrit európai leszármazottjai; Letöltve: 2012-06-10 www.nyest.hu
Nyelv és Tudomány (2010): Kaja, pia, bula, csöcs; Letöltve: 2012-06-10 www.nyest.hu
Nyelv és Tudomány (2010): Honnan jön a dzsal?; Letöltve: 2012-06-10 www.nyest.hu
Open Society Institute (2002): The Situation of Roma in Spain; Letöltve: 2010-09-15 http://web.archive.org
Population By Districts And Ethnic Group As Of 01.03.2001 (2004); Letöltve:2010-09-15 www.nsi.bg
Romani Linguistics and Romani Language Projects; Letöltve: 2012-05-20 http://romani.humanities.manchester.ac.uk/
ROMLEX Lexical Database; Letöltve: 2012-05-20 http://romani.uni-graz.at/romlex/lex.xml
Tótfalusi István: Online Magyar Etimológiai Nagyszótár; Letöltve: 2012-09-27 http://www.szokincshalo.hu/szotar/
[1] Tótfalusi István: Online Magyar Etimológiai Nagyszótár
[2] Czuczor, G., Fogarasi J. (1862–74).
[3] Romani Linguistics and Romani Language Projects
[4] Online statisztikai adatok
[5] Choli Daróczi, J. (2002): Zhanes romanes?
[6] Forray R. K. (szerk.) (2006), 59-62. o.
[7] Lovári ciágny vagy eszperantó (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9171329)
[8] A Nemzetközi Romani Unió a romák jogaiért küzdő szervezet, székhelye: Prága.
[9] A palatalizált hangok kiejtésére több egymáshoz közel álló lehetőség is létezik.
SZILVA Szabolcs
University János Kodolanyi, Szekésfehérvár - University Adam Mickiewicz, Poznań
E-mail: [email protected]
Ha a romani nyelv kifejezést használom, talán nem sokan tudják beazonosítani miről is van szó. Ha a lovári szót melléhelyezem, talán többek fejében felmerül a romák nyelvére való asszociáció.
A leírást a legalapvetőbb kifejezések tisztázásával szeretném kezdeni. A legelterjedtebb a témához kapcsolódó magyar szó a cigány, feltehetőleg délszláv közvetítéssel a görög ατσιγανος (atsiganos) kifejezésből került a magyarba. Egyes források a vándor[1], vagy kívülállót említik az eredeti szó jelentéseként, míg mások ismeretlen eredetet[2] emlegetnek.
Cigányoknak nevezzük a többnyire a XV. és a XX. század között az őshazájukból, a mai Észak-Nyugat Indiából (az észak-indiai nyelvek hasonlósága ezt alátámasztja), nyugatra vándorolt nomád népet. A cigányok keresztül mentek a mai Irán, Észak-Afrika, Görögország, majd egész Európa államain, innen később kivárondlás indult meg legfőképpen a nácizmus elől, Amerikába és Dél-Afrikába[3]. Ma a romák az USÁ-ban, Brazíliában, Spanyolországban, Romániában, Törökországban, Franciaországban, Bulgáriában majd Magyarországon képviseltetik magukat legnagyobb lélekszámban[4].
Nem véletlen, hogy mindez ideáig a cigány szót használtam, és nem a romát. Ne keverjük össze ezeket a szavakat. Vannak olyan cigány népek, akik kifejezetten kihangsúlyozzák: ők nem romák, ők cigányok. Nem is csoda, hogy így gondolják, hiszen egyes népcsoportok nyelvében a roma szó nem jelenik meg, míg mások nyelvezetében a szókészlet egyik jelentős elemét alkotja, mint pl. a romani rom – (cigány) szó, melynek jelentése ember, férfi (roma – cigány emberek, férfiak)[5].
A továbbiakban a Magyarországon élő cigányokra szeretném fektetni a hangsúlyt. Három fő csoportra oszthatjuk a magyarországi cigányságot[6]:
1) A rumugrók, akik a legkorábban érkeztek Magyarországra (XV-XVI. század), és a magyar nyelvet beszélik;
2) az oláh cigányok, vagyis a romák egy alcsoportja, akik a XIX-tól érkeztek hozzánk, s anyanyelvük a romani nyelv;
3) valamint a beás cigányok, akik hosszas romániai tartózkodásuk után érkeztek hazánkba a XIX. század végén, valamint a XX. század legelején, és a román nyelv egy archaikus változatát beszélik.
Ahogy azt a cím is jelzi, főleg a második csoport leírásával fogok behatóbban foglalkozni.
A romani nyelv, az indoeurópai nyelvcsalád, indoiráni ágához tartozik, ezen belül a romani-domari nyelvek egy különálló nyelvét alkotja. Több nyelvváltozatról, nyelvjárásról is beszélhetünk. Kialakulásuknak legfőbb oka pontosan a már említett hosszabb vándorlás. A legtöbb területen, amelyeken a romák átvándoroltak, ma is találhatunk romákat, akik beszélik is a romani nyelvet. Érdemes három korszakot megemlíteni a nyelv fejlődése során, amely kihat a mai dialektusokra is:
- A stabil szókészlet kialakulásának időszaka: Erről a nyelvfejlődési korszakról beszélhetünk az Indiából való kiválástól, egészen az európai letelepedés korai szakaszáig. A legtöbb dialektus szókészletének egy része megegyezik (vagy ugyanazon tőből származik), ezt nevezzük stabil szókészletnek, pl: a raklo szó a szintó romaniban (Németország) és a lovári romaniban (Magyarország és környéke) szintén nem roma fiút jelent.
- A mobil szókészlet kialakulásának időszaka: Azokat a szavakat említhetjük itt meg, amelyeket a romák az adott területen élő népcsoport nyelvéből vettek át, pl. a vonat szó szintó romani nyelven bana, míg lovári romani nyelven vonato.
- Globalizáció: Nyelvújítási folyamatokat és mesterségesen kialakított nyelvprojekteket sorolhatunk ide.
A mai Magyarország területén a legelterjedtebb s a magyarok számára is a legismertebb dialektus a lovári (oláh-cigány nyelvjárás, észak-oláhcigány dialektus, lovári romani nyelv). Tehát ne hagyjuk becsapni magunkat, ha bárhol is a lovári nyelv kifejezéssel találkozunk, ilyen ugyanis nem létezik, csak romani nyelvről beszélhetünk, s annak lovári dialektusáról!
A romani és a beás nyelv Magyarországon szinte egyedülálló pozícióban van: A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán Romológiát is oktatnak a bolognai rendszer szerint alapképzésben és mesterképzésben is, bár nem filológiai szakként, hanem szociológiaiként. Az érettségire készülő diákok közép- és emelt szintű érettségit is tehetnek az említett nyelvekből, valamint az Európai Referencia Keretnek megfelelő nyelvvizsgát szerezhetnek a vizsgázni vágyók három szinten is az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Idegennyelvi Továbbképző Központjánál. A romani nyelv népszerűsége igen nagynak mondható: 2011-ben a lovári romani nyelvvizsga a hatodik helyet foglalta el az angol, német, eszperantó, francia, valamint az olasz után az imént említett nyelvvizsgaközpontnál. Ez annak állítólagos könnyűségének köszönhető; a diplomázni vágyó nyelvvizsgázóknak nagy dilemmát szokott okozni, hogy eszperantóul vagy lovári romani nyelven kezdjenek tanulni[7]. Viszont az, hogy a vizsgajelentkezések kevesebb mint 29%-a vezetett sikeres eredményhez igencsak elgondolkodtató; az angol jelentkezések több mint 62%-a sikeres eredménnyel zárt.
De miért terjedt el az a (tév)hit, hogy könnyű a lovári romani nyelv? A következő részt igyekszem az imént feltett kérdés megválaszolására szentelni, s egyúttal betekintést mutatni a romani nyelv legalapvetőbb jellemzőire.
A lovári dialektus írása fonetikus, lejegyzésére legtöbbször nem a Nemzetközi Romani Unió[8] által elfogadott írásrendszert alkalmazzák, hanem egy magyar kutató, Szegő László által a '70-es években kifejlesztett ábécét.
Most ezt az ábécét szeretném bemutatni, és a lovári romani nyelv hangrendszerét a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) használatával:
a, b, c, ch /tʃ/, d, dy /dj/; /dʲ/; /ɟ/[9], e, f, g, h, x, i, j, k, kh /kʰ/, l, ly /lj/, /lʲ/, /ʎ/, m, n, ny /nj/; /nʲ/; /ɲ/, o, p, ph /pʰ/, r, s, sh /ʃ/, t, th /tʰ/, u, v, z, zh /ʒ/
A nemzetközi sztenderdizált változathoz a lovári dialektus lejegyzését annyiban érinti, hogy pl. ott a posztalveoralis hangokat hacsekkel jelzik (č, š, ž), így a h-t meghagynák a hehezetesség jelzésére (lásd a más romani dialektusokban meglévő /tʃʰ/ hang lejegyzésének problémáját a Szegő féle ábécével), valamint a palatalizált hangokat inkább j hozzáadásával jelzik.
Megfigyelhetjük, hogy az ábécé a magyarral megegyező karaktereket is tartalmaz, úgy mint: ty.
A romani nyelv lejegyzése jelenleg még nem egységes. Léteznek egyéb írásmódok is pl. cirill betűs írás, de ezekre most nem szeretnék részletesen kitérni.
A kiejtést a magyar nyelven beszélők számára nem olyan nehéz elsajátítani, hiszen meglátásom szerint relatíve nagy eltérések nincsenek a magyar és a lovári romani nyelv kiejtése között pl. az angolhoz viszonyítva. A hehezetes hangokat sem nevezném kimondottan nehéznek, egy egyszerű magyar h hozzátoldásával (glottális, zöngétlen réshang) meg is kaphatunk egy az eredetihez nagyon közeli kiejtést. A romákkal való gyakori kapcsolatunk is elősegíti egyes hehezetes hangok használatát, sőt még egyes magyar dialektusokban is előfordulnak ezen hangok.
A szókincs elsajátítása során is felfigyelhetünk hasonlóságokra. A lovári dialektus ugyanis rengeteg magyar jövevényszót tartalmaz: dyimecho (gyümölcs), feladato (feladat), vonato (vonat). Mellékesen jegyezném csak meg, hogy a magyar szlengben is jelen vannak romani jövevényszavak: dzsal (zhal), hóhányó (xoxamno), kéró (kher).
A lovári romani nyelvben az egyes nyelvtani szerkezetek is hasonlóságokat mutatnak a magyarral, s így méginkább alátámasztva azt az elméletet, hogy más nyelvekkel szemben, a romani könnyű.
A szórend szinte ugyanúgy alakul mint a magyarban: alapvetően a tárgyrag mindkét nyelvben való hasonló használata miatt, valamint feltehetőleg a magyar nyelv a lovári dialektusra gyakorolt nagyfokú hatásának köszönhetően. Ezt a másodikat abból a következtetésből merem levonni, hogy a romani nyelvet beszélők legtöbbször az adott nyelvterületen uralkodó nyelv szórendjét veszik fel.
A nyelvtanból csak néhány részletet szeretnék kiemelni, úgy hogy a lényegre rámutassak.
Ugyanolyan típusú névelők fordulnak elő a magyarban mint a lovári romaniban: határozott és határozatlan.
A személyragok használatával a személyes névmások elhagyhatók.
Az elöljárószók utáni alanyeset használata igencsak megkönnyítheti a nyelvtanulók dolgát. Érdekesség, hogy az egyéb romani dialektusokban ez nincs így. Az esetragok elkopása elöljárók után megint csak a magyar nyelv ráhatása lehet.
Más európai nyelvekhez képest sok nyelvtani esetet használ: míg a romaniban nyolc ilyen eset van, addig a magyarban ennél tízzel több. Bár ugyanúgy nehézségként is felfoghatjuk ezen utóbbit, hiszen a romani két olyan esetet is alkalmaz, amelyet a magyar nem ismer: megszólító eset (vocativus), és a birtokos eset (genitivus).
Azt is elmondhatjuk, hogy az olyan a legtöbb európai nyelvben meglévő, ám a magyarból mégis hiányzó szerkezeteken kívül mint pl. az elöljárók használata, a többféle múlt idő megléte, igencsak nagy fejtörést okozhat a magyarajkú nyelvtanulóknak a melléknevek három alakja s sajátos ragozásuk (ez a már feljebb említett stabil-mobil szókészletek kialakulásának hatása), a névelő összeolvadása egyes elöljárókkal: pe + o vurdon → po vurdon (a kocsin), a főnévi igenév hiánya, vagy éppen a kötőmód megléte.
Amit mindenképpen kijelenthetünk: A cigányok közös őshazából érkeztek közös nyelvvel. Cigány nyelvről nem beszélhetünk, csak beásról vagy romaniról (esetleg roma nyelvről), lovári nyelv nem létezik. A lovári romani nyelv annyira áll közeli rokonságban a beással, mint az ukrán az izlandival. Ha elsőre könnyűnek is tűnhet a nyelv nekünk magyar anyanyelvűeknek, ne feledkezzünk meg arról, hogy, amint azt bemutattam, nem egyszer találhatjuk magunkat teljesen ismeretlen területen. Az egyik legfőbb tanulság pedig mindenféleképp a nyelvtanulókat érinti: Mint minden nyelvet, ezt is tanulni kell ahhoz, hogy elsajátítsuk!
Bibliográfia
Arató, M. (2012): Recenzió PALLA Ágnes: A magyar és a cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata c. szakdolgozatáról Budapest
Choli Daróczi, J. (2002): Zhanes romanes? Cigány nyelvkönyv. (2. jav. kiad.) Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége: Budapest
Czuczor, G., Fogarasi J. (1862–74). A magyar nyelv szótára 1–6. Pest.
Hands, C. (2011): Dialect classification: a study of Romani numerals. Student essay, University of Manchester. Letöltve: 2012-05-22 http://romani.humanities.manchester.ac.uk
Hodge, N. (2011): Romani Orthographies. Student essay, University of Manchester; Letöltve: 2012-05-22 http://romani.humanities.manchester.ac.uk
Forray R. K. (szerk.) (2006): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, Bölcsész Konzorcium, Pécs
Palla, Á. (2009): A magyar és a cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata, Debrecen
Rostás-Farkas, Gy. - Karsai E. (1991, 2001): Cigány-magyar, magyar-cigány szótár, 2. kiadás, Kossuth kiadó
Webley, K. (October 13, 2010): Hounded in Europe, Roma in the U.S. Keep a Low Profile, Time
Online források
Census 2011 in Romania (2011); Letöltve: 2012-09-29 www.gandul.info/news/recensamant-2011-doua-treimi-dintre-romi-se-declara-romani-700-000-2-000-000-3-000-000-cati-romi-traiesc-in-romania-8883047
EurActiv Network (2005): Situation of Roma in France at crisis proportions; Letöltve: 2010-09-15 www.euractiv.com
EurasiaNet (2005): Roma rights organizations work to ease prejudice in Turkey; Letöltve: 2010-09-15 www.uncr.org
Falta de políticas públicas para ciganos é desafio para o governo. (2011); Letöltve: 2012-01-22. http://noticias.r7.com
Felsőoktatási tájékoztató hírportál: www.felvi.hu; Letöltve: (2012-09-28)
Központi Statisztikai Hivatal (2010): Population by national/ethnic groups; Letöltve: 2012-09-29 www.nepszamlalas.hu
Magyar Oktatási Hivatal: http://www.oh.gov.hu; Letöltve: 2012-08-27
Magyar online hírportál: www.index.hu; Letöltve: 2012-09-27
Nyelv és Tudomány (2010): Honnan jönnek a cigányok? A szanszkrit európai leszármazottjai; Letöltve: 2012-06-10 www.nyest.hu
Nyelv és Tudomány (2010): Kaja, pia, bula, csöcs; Letöltve: 2012-06-10 www.nyest.hu
Nyelv és Tudomány (2010): Honnan jön a dzsal?; Letöltve: 2012-06-10 www.nyest.hu
Open Society Institute (2002): The Situation of Roma in Spain; Letöltve: 2010-09-15 http://web.archive.org
Population By Districts And Ethnic Group As Of 01.03.2001 (2004); Letöltve:2010-09-15 www.nsi.bg
Romani Linguistics and Romani Language Projects; Letöltve: 2012-05-20 http://romani.humanities.manchester.ac.uk/
ROMLEX Lexical Database; Letöltve: 2012-05-20 http://romani.uni-graz.at/romlex/lex.xml
Tótfalusi István: Online Magyar Etimológiai Nagyszótár; Letöltve: 2012-09-27 http://www.szokincshalo.hu/szotar/
[1] Tótfalusi István: Online Magyar Etimológiai Nagyszótár
[2] Czuczor, G., Fogarasi J. (1862–74).
[3] Romani Linguistics and Romani Language Projects
[4] Online statisztikai adatok
[5] Choli Daróczi, J. (2002): Zhanes romanes?
[6] Forray R. K. (szerk.) (2006), 59-62. o.
[7] Lovári ciágny vagy eszperantó (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9171329)
[8] A Nemzetközi Romani Unió a romák jogaiért küzdő szervezet, székhelye: Prága.
[9] A palatalizált hangok kiejtésére több egymáshoz közel álló lehetőség is létezik.